Ha a művészetterápiát röviden kellene bemutatnom, akkor azt mondanám, hogy „Alkotás és kibontakozás*”. Csakúgy, mint a belső tudattalan világunk, a művészetterápia is a természetből gyökerezik, azaz az Év körforgása, vagyis a változás és állandóság az alapja. Ahogy a természetben, úgy a személyiség esetében is a változás az egészséges fejlődés jele, ennek során válhat a személy egyéniséggé. 

A művészetterápiás alkalmak a természetre hangolódva segítenek megnyitni a belső világunkat, amelyet az alkotói folyamat teljesít ki. Az
egyes hónapok természeti szépségének és sajátosságainak, valamint lelki üzenetének a művészet segítségével történő bemutatása arra szolgál,
hogy érzelmileg mozgósítsa a csoport résztvevőit.

Az év körforgása az emberi élet egészét, illetve az élet egy-egy évét is mintázza, hiszen
minden évben van valami, amitől el kell búcsúzni (egy-egy élmény, történés,
életszakasz), amitől meg kell válni, vagy ami „meghal” bennünk, leválik rólunk, mint
ősszel a fáról a levél. De minden év új lehetőségeket is hoz számunkra: a megújulásra,
új képességek elsajátítására, érzések megélésére, kapcsolatok kibontakozására.
Az emberi élet a természettel harmóniában, egységben áramlik, változik. A természet
mindig változik és a változás közben is állandó. Állandóan jelen van a változás.
Ritmikus, lüktető, éltető. Amikor valamilyen érzés megreked, akkor jelenik meg a
betegség. A betegség mindig a lélek betegsége. A változást, ami az elmúlást is magába
foglalhatja, krízisként élhetjük meg, amit szenvedésnyomás előz meg. A módszer a
változást előkészítő lelki dinamikát aktiválja.
A vers, zene és a saját képzőművészeti alkotásaink segítségével az ITT és MOST
élményre fókuszálunk. Mi van bennünk, mi zajlik, mi az, ami megrekedt és kimozdításra
vár, elengedésre, befogadásra, megélésre.
A korábbi életérzés, életmód, lelki struktúra fellazulása az új harmónia
megszületésének feltétele. A terápia hatása a kizökkenés abból az állapotból, amelyben
azokat a megszokott sémákat alkalmazza a személy, amelyek már nem vezetnek az
élethelyzet sikeres megoldásához. Ez nyithat új lehetőségeket.
Az érzések felszínre kerülését a katarzis élményen keresztül élik meg a résztvevők. Az
alkotáson keresztül ezek levezetődnek, papírra kerülnek, majd feldolgozást nyernek a
csoportfoglalkozás verbális, asszociációs szakaszában.

Az alkotásokhoz kapcsolódó érzések, gondolatok megosztásával elősegítjük a
tudatosodást és az önismeret fejlődését. Az alkotófolyamat aktiválja a belső pszichés
erőket, segíti a feszültségek oldódását, a lelki egyensúly megteremtését, megőrzését és
a fejlődést.